550 programhely, két műszak, hét szakértő. Egy szervezet első vállalati wellbeingnap tapasztalatai arról, hogyan lehet megszólítani a különböző munkakörökben dolgozókat, mi segítheti az első részvételt, és miért lehet a folytatás különösen értékes.
Amikor egy munkahelyen először szerveznek mentális jólléttel foglalkozó egészségnapot, nem magától értetődő, hogy mindenki szívesen csatlakozik. Vannak, akik örömmel próbálnak ki új módszereket. Másoknak a mindfulness, a vezetett relaxáció vagy a hangtálas foglalkozás még teljesen ismeretlen, és nem tudják, mire számítsanak.
Egy ilyen programnak ezért nemcsak érdekesnek és szakmailag megalapozottnak kell lennie. Olyan részvételi lehetőségeket is kell kínálnia, amelyekhez a munkatársak a saját érdeklődésük és nyitottságuk szerint kapcsolódhatnak.
2026 őszén a Solunával egy nyugat-magyarországi, mintegy 1200 főt foglalkoztató vállalat első, mentális jóllétre fókuszáló egészségnapját terveztük meg és valósítottuk meg.
A hét szakértő közreműködésével zajló eseményen három párhuzamos helyszínen, a vállalat két műszakjához igazodva összesen mintegy 550 programhelyet biztosítottunk.
A projekt során egyszerre kellett megoldanunk a nagylétszámú, eltérő munkarendű csapatok bevonását, és olyan programokat kínálnunk, amelyek azok számára is vonzóak lehetnek, akik korábban még nem találkoztak hasonló módszerekkel.
Hogyan lehet elérhető egy egészségnap két műszakban dolgozó munkatársak számára?
A megbízó összetett műszaki gyártási tevékenységet végző vállalat, ahol naponta körülbelül 800 munkatárs dolgozik. A teljes létszámból mintegy 200-an irodai munkakörökben, a többiek a termeléshez és annak működéséhez kapcsolódó területeken végzik a munkájukat.
A szervezés egyik legfontosabb kérdése az volt, hogyan lehet a különböző munkarendekhez és feladatokhoz illeszkedő programot kialakítani úgy, hogy közben a vállalat mindennapi működése is folytatódhasson.
Nem akartuk előre eldönteni, hogy egy adott munkakörben dolgozó embernek milyen típusú támogatásra van szüksége. Egy műszaki szakembert éppúgy foglalkoztathat a mentális túlterhelés, mint egy irodai kollégát. Egy vezetőnek éppúgy szüksége lehet a testi ellazulásra, mint bárki másnak.
Ezért többféle programformátumot kapcsoltunk össze, és lehetőséget adtunk arra, hogy mindenki maga választhassa ki, mi érdekli.
Három párhuzamos programhelyszínt alakítottunk ki.
Az egyik helyszínen 15 perces egyéni masszázskezeléseket lehetett igénybe venni. Egy külön relaxációs térben kiscsoportos mozgásos és hangtálas foglalkozások zajlottak, 30 perces blokkokban, legfeljebb 15 fő részvételével. A nagyobb létszámot befogadó közösségi térben pedig félórás, gyakorlatias előadásokat tartottunk a stressz, a mindfulness és a mentális jóllét témáiban.
A programokat több turnusban, ismétlődő időpontokban hirdettük meg, hogy mindkét műszak munkatársai találjanak számukra elérhető alkalmakat.
Így összesen nagyjából 550 programhely állt rendelkezésre. Ez a szám a biztosított részvételi lehetőségeket jelenti, nem az egyedi résztvevők létszámát, hiszen egy munkatárs több foglalkozásra is jelentkezhetett.
A rövid formátumok mögött tudatos döntés állt. A termelésben dolgozó kollégák nem tudtak hosszabb időre kiesni a munkájukból, egy félórás foglalkozás viszont könnyebben beilleszthető volt a napjukba.
Az időpontok ismétlése és a különböző programtípusok együttesen nagyobb választási lehetőséget teremtettek.
Az egyik legfontosabb szervezési tanulságunk az volt, hogy a jó programkínálat önmagában még nem tesz egy egészségnapot hozzáférhetővé. A részvétel valódi lehetőségét a munkarend, az időzítés, a programok hossza és a belső szervezés együtt teremti meg.
A helyszínválasztásról, a programok összeállításáról és a szervezés gyakorlati lépéseiről a vállalati egészségnap szervezéséről szóló útmutatónkban írtunk részletesebben.
Az első alkalom kihívása: hogyan tegyük ismerőssé az ismeretlent?
Egy egészségnap tervezésekor könnyű abból kiindulni, hogy ha a programok érdekesek és ingyenesen elérhetők, a munkavállalók szívesen részt is vesznek rajtuk.
A valóság ennél összetettebb lehet, különösen akkor, ha a vállalat először szervez ilyen eseményt.
Aki még nem vett részt vezetett relaxáción, annak a program neve önmagában nem feltétlenül mond sokat. A mindfulness valakinek ismerős és vonzó lehet, másnak túlságosan elvont. Egy mentális egészségről szóló workshop pedig akár azt a kérdést is felvetheti: vajon beszélnem kell majd a saját problémáimról?
Ezért a tervezés során fontosnak tartottuk, hogy különböző érdeklődésű és előzetes tapasztalatú munkatársak is találjanak kapcsolódási lehetőséget.
Az előadások mellé olyan foglalkozásokat választottunk, amelyekhez nem volt szükség különleges tudásra, felkészülésre vagy éppen átöltözésre.
A masszázs sokak számára ismerősebb lehetőség, míg egy rövid mozgásos vagy hangtálas relaxációs foglalkozás alkalmat adhat valami új kipróbálására. A különböző formátumok között mindenki maga dönthette el, milyen élményre kíváncsi.
A Soluna 8 pilléres stresszkezelési szemlélete is abból indul ki, hogy a jóllét több, egymással összefüggő terület felől közelíthető meg. A vállalati programban ezért a közérthető szakmai tudást személyesen kipróbálható módszerekkel kapcsoltuk össze.
A részvételhez azonban a megfelelő programkínálat mellett a személyes határok tiszteletben tartása is hozzátartozik.
A mentális egészséggel, a kimerültséggel vagy a munkahelyi nehézségekkel kapcsolatos témák érzékenyek lehetnek, különösen kollégák jelenlétében. Ezért fontos volt, hogy a résztvevők tudják: nem kell a saját életükről vagy problémáikról beszélniük ahhoz, hogy bekapcsolódhassanak.
Jól példázta ezt a „Mikor szabad azt mondani, hogy nehéz?” című előadás is, amely a túlterhelés felismerésével és a segítségkérés nehézségeivel foglalkozott.
Egy ilyen téma új felismeréseket adhat anélkül is, hogy bárkinek személyes történetet kellene megosztania.
Egy első wellbeingnapon szerintünk nem az a cél, hogy mindenki azonnal nyitott legyen minden módszerre. Sokkal fontosabb, hogy az emberek biztonságos, szabadon választható helyzetben találkozhassanak velük, és saját tapasztalatot szerezhessenek.
Mit tapasztaltunk a helyszínen?
A programnap egyik legértékesebb része számunkra az volt, ahogyan a résztvevők reagáltak az új élményekre.
A szakértőktől és a helyszínen jelen lévő munkatársaktól sok pozitív, közvetlen visszajelzés érkezett. Többen örültek annak, hogy kiszakadhattak a megszokott munkanapból, és egy kicsit saját magukra, a terhelésükre vagy a regenerációra figyelhettek.
Különösen érdekes tapasztalat volt a hangtálas relaxáció fogadtatása.
A foglalkozások minden alkalommal teltházzal futottak, miközben a résztvevők közül sokan ekkor próbálták ki először ezt a módszert. A visszajelzések alapján az élmény kifejezetten pozitív volt számukra.
Ez azért is fontos, mert egy korábban ismeretlen programot könnyű pusztán a neve alapján megítélni. A személyes tapasztalat azonban egészen más képet adhat arról, hogy az adott módszer mennyire áll közel hozzánk.
Az előadásokon is érzékelhető volt az érdeklődés. Több alkalom után a résztvevők további kérdésekkel fordultak a szakértőkhöz, szerettek volna jobban megérteni egy-egy témát, vagy továbbgondolni az elhangzottakat.
Visszatérő helyszíni visszajelzés volt az is, hogy szívesen találkoznának gyakrabban hasonló programokkal.
Ezek a tapasztalatok nem jelentenek hosszú távú jólléti hatásmérést, de fontos visszajelzést adtak arról, hogyan fogadták a munkatársak az első alkalmat.
Számunkra különösen értékes volt látni, hogy a résztvevők nemcsak kipróbáltak egy-egy foglalkozást, hanem az előadásokon hallottak és az új élmények további kíváncsiságot is ébresztettek bennük.
Miért lehet a második egészségnap más, mint az első?
Egy első vállalati wellbeingnapnak van egy sajátossága: a munkatársak egy része még nem tudja, mire számítson.
Lehet, hogy érdeklődnek egy program iránt, de bizonytalanok, és végül nem jelentkeznek. Mások inkább megvárják, milyen tapasztalatokkal térnek vissza a kollégáik.
Ez nem feltétlenül érdektelenséget jelent. Sokszor egyszerűen arról van szó, hogy az embereknek időre van szükségük ahhoz, hogy egy újfajta programot megismerjenek.
Az első alkalom után azonban már más a helyzet.
Akik részt vettek, tudják, hogyan zajlik egy vezetett relaxáció vagy egy stresszkezelési előadás. Saját élményeik vannak, amelyeket megoszthatnak a munkatársaikkal, és így azok is képet kaphatnak a programokról, akik elsőre még nem csatlakoztak.
Egy újabb alkalom tehát már nem teljesen ismeretlen kezdeményezésként jelenik meg a szervezet életében. A korábbi tapasztalatok, a személyes ajánlások és a pozitív visszajelzések csökkenthetik a részvétellel kapcsolatos bizonytalanságot.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy második egészségnapon automatikusan többen vesznek majd részt. A programok minősége, a munkavállalói igények és a szervezési feltételek továbbra is meghatározók.
Az első alkalom azonban jó alapot teremthet ahhoz, hogy a következő program már ismerősebb legyen, és a munkatársak nagyobb bizalommal kapcsolódjanak hozzá.
A mi projektünkben a folytatás lehetősége különösen gyorsan felmerült.
A megbízó vállalat már az egészségnapot követő napon betervezte a következő évi költségvetésébe a wellbeingprogram folytatását.
Ez számunkra az egyik legfontosabb pozitív visszajelzés volt. Azt mutatta, hogy a vállalat részéről is megvan a szándék az első kezdeményezés továbbvitelére.
A folytatás pedig lehetőséget ad arra, hogy a következő programokat már az első alkalom tapasztalatai, a résztvevői visszajelzések és a megismert érdeklődési területek alapján tervezzük meg.
Mit érdemes továbbvinni ebből a tapasztalatból?
Ez az egészségnap megerősített bennünket abban, hogy egy vállalati wellbeingprogram értékét nem kizárólag az határozza meg, milyen szakértőket és foglalkozásokat sikerül egyetlen napra összeállítani.
Legalább ilyen fontos, hogy a programok eljussanak a különböző munkakörökben dolgozókhoz, a részvétel önkéntes és valóban elérhető legyen, és a munkatársak a saját érdeklődésük szerint találhassanak kapcsolódási lehetőséget.
Az első alkalommal már az is értékes eredmény lehet, ha valaki kipróbál egy számára addig ismeretlen módszert, új szempontot kap a saját terhelésének megértéséhez, vagy később szívesen visszatérne egy hasonló foglalkozásra.
Ezek a tapasztalatok a következő programok tervezéséhez is fontos kiindulópontot adhatnak.
A vállalati wellbeingstratégia szempontjából pedig az egyik legfontosabb kérdés éppen az, hogyan lehet az ilyen kezdeményezéseket a szervezet hosszabb távú munkavállalói támogatásának részévé tenni.
Mert egy jól szervezett egészségnap nemcsak egy napra adhat új élményeket. Olyan első találkozás is lehet, amelyből idővel nagyobb nyitottság, rendszeres részvétel és tudatosabb jólléti támogatás alakulhat ki.
Hogyan segít ebben a Soluna?
A Solunánál a vállalati egészségnapokat, szakértői workshopokat, csapatépítőket és hosszabb távú wellbeingprogramokat a szervezet működéséhez és a munkatársak eltérő igényeihez igazítjuk.
A stresszkezeléssel, mentális jólléttel, mozgással és regenerációval kapcsolatos szakértői tudást személyesen kipróbálható módszerekkel kapcsoljuk össze. A programokat digitális tartalmakkal is kiegészíthetjük, hogy a támogatás az esemény után is elérhető legyen.
Ismerjétek meg a Soluna vállalati wellbeingprogramjait és személyre szabott megoldásait.
